Tisztelt Doktor Nő/Úr! 22 éves vagyok, az életem igen üres, nincs és nem is volt még soha sem párkapcsolatom, munkám sincs így anyagi körülményeim sem kielégítők, sem sikereim az életben emiatt tele vagyok szorongással, feszültséggel, lehangolt vagyok, eddig nem akartam semmit szedni ez ellen vagy pszichiáterhez, pszichológushoz fordulni, most azonban szeretnék ezen változtatni. A kérdésem az lenne, hogy mennyiben képes hatni egy pszichológus 1-1 foglalkozás alkalmával a szorongás, feszültség, idegesség, lehangoltság, depresszió ellen?
Üdvözlöm! Pár hónapja gyárban dolgozom, ahol nagyon gyorsan kell dolgozni és folyton úgy érzem elakarok ájulni, izzadok, kiver a víz, szorongok, félek, rosszul vagyok, ha rám néznek alig kapok levegőt , fáj a gyomrom és nyomott érzésem van és szédelgek és hányingerem és hasmenésem van 20-30 percenként jelentkezik utána elmúlik és mintha semmi sem történt volna és már attól félek, hogy folyton rosszul leszek. Voltam orvosnál és ő azt mondta nem talált semmit és csak a gyárban jön rám sehol máshol ha nem vagyok a gyár közelébe akkor jól vagyok, lehet, hogy valami pánik betegségem van???
Üdvözlöm! A férjem 2,5 éve szorongásos pánikbetegségben szenved, jelenleg este Yarocent, reggel Paroxatot szed. Mindkettőből minimális mennyiséget. A gyermekvállaláson gondolkodunk, azonban aggódunk amiatt, hogy a gyógyszerek káros hatással lehetnek a magzatra. Kérem szíves állásfoglalásukat a témában. Mennyire kockázatos így a gyermekvállalás? Lehet negatív hatással a babára akár magzati korban, akár a későbbi fejlődés tekintetében? Biztonságosabb lenne, ha másfajta gyógyszereket szedne? Abbahagyni sajnos nem tudja a gyógyszerek szedését.
Kedves Orvosok! Nekem egy nem új keletű, sok szakembert látott problémám van, amely nagyon összetett, de még nem tudtam megoldani. Kicsit bonyolultabbá teszi a dolgot az, hogy homoszexuális vagyok, de lényegében nem ez a mérvadó véleményem szerint. Szóval nálam általános a rossz kedv, a sikertelenség érzése, a szomorúság, levertség, mivel, hogy nem vagyok sikeres a társas kapcsolataimban, se munkahelyemen, se a magán életben, tehát barátaim sincsenek. Legalábbis ez a meggyőződésem ezzel kapcsolatban. Mindez kihat nyilván a munkavégzésemre is, a gondolkodásomra, amely inkább dekoncentrált mint sem hogy tudjak összeszedetten figyelmemet használni, ha emberek közt vagyok, akkor még inkább meg van bennem ez az állapot, valószínűleg a belső szorongásom, kudarctól való félelmeim okából. Próbálok célokat kitűzni, olyan dolgokat csinálni amiket szeretek, elfogadni, hogy sosem leszek olyan ember aki a társaség közepe, de a mindennapokban, az apró kis életemben, mégis valami - egy rossz érzés, mások sikerének látványa, úgy sem sikerül érzése - keresztülhúzza számításaimat. Most már 27 éves fiatalemberként, aki felelősségteljes munkakörben dolgozik, szeretném átlátni a dolgaimat, valamit elérni, valamit változtatni, mert úgy érzem már nem bírom egyedül viselni ezeket a "terheket". Azért is írtam Önöknek ide, mert sajnos anyagi lehetőségeim nem teszik lehetővé, illetve, nem is tudom kihez fordulhatnék -már számos pszichológusnál jártam, gyerekkoromtól kezdve-a terápiát, de azért remélem valamilyen szinten tudnak választ adni a kérdéseimre, főleg olyan tekintetben, hogy egyedül nem tudok megbirkózni ezzel. Köszönettel : ***
Kedves Pszichiáter! Depressziós és szorongásos tünetekre a pszichiáterem felírt kb. 4 hónapja Olwexya 75 mg antidepresszánst. Ezzel nem volt semmi baj, jól viseltem a gyógyszert. Mivel az állapotom nem változott, megemelte az adagot 150 mg-ra. Ezt két hónapig szedtem, azóta nincs étvágyam 10 kg-t fogytam. Mivel ugyanúgy szorongok és depressziós vagyok, a héten megint megemelte az Olwexya adagomat, most már 300 mg-ot szedek 150-et reggel és 150-et délben. Most már álmos is vagyok tőle, délben és este úgy alszom, mint a tej, csak amikor felébredek egyáltalán nem érzem magam kipihentnek. Azelőtt a hasam is ment volt, hogy egy nap háromszor is, most meg székrekedésem van. Előfordult, hogy egész héten nem volt székletem. Egyenlőre a szorongásom és a depresszióm mértéke nem változott a megemelt gyógyszeradag mellett sem. Azt szeretném kérdezni, hogy az étvágytalanság, a fogyás és az állandó álmosság és a székrekedés lehet-e az Olwexya mellékhatása? Tisztelettel: ***
Az lenne a kérdésem, hogy Cipralexet írtak fel, és ha esetleg buliba megyek, fogyaszthatok-e alkoholt?
Pár hónapja egyre rosszabb a hangulatom. Valószínüleg a családi helyzetem és az önbizalomhiányom miatt. Legtöbbször akkor lesz rossz kedvem, jön rám a sírás, mikor a legboldogabbnak kéne lennem. Már szinte semmiben sem lelelem örömöm, a családdal és a barátaimmal is kezd nagyon megromlani a viszony. A későbbiekben talán szakemberhez fordulok, mert a helyzet egyre rosszabb. Sokszor fizikailag is rosszul érzem magam. De addig is szeretnék tenni valamit. Milyen hangulatjavító, antidepresszáns szerek vannak, melyek gyógynövényből előállítottak, vagy vény nélkül kaphatóak és nem befolyásolják a fogamzásgátló tabletta hatását? Mert azt olvastam hogy az orbáncfű gátolhatja.
Jóbapot Kedves Doki! Mostanában folyton ideges vagyok, folyton pörgök, mindenkit ki osztok. És sajnos vagdosom magam.... nem akarok öngyilkos lenni.. vagy igen csak nem tudom. Mit csináljak?
Tisztelt Orvosok! Közel 1 éve tart a kálváriám és a jelenlegi helyzetem nem tűr halasztást. A kezelő orvosom (endokrinológus) csütörtökig nem elérhető, nekem pedig már tegnap műtőasztalom kellett volna lennem ( 35 éves nőként harmadjára, nagyjából 4 havonta) az ambuláns lapomra írt igen bő, friss, darabos vérzésem miatt, ami 6. napja tart és egyre bővebb. Már nem tudom elhagyni a lakást miatta, ilyen vérmennyiséget még sosem láttam. A diagnózisom méhnyálkahártya túlburjánzás, Hyperplasia, Hypermenorrhea, mindkét szövettanom negatív. Az utolsón annyi szerepel szabálytalan proliferatios fázisképű endometrium. A jelenlegi helyzetet a Provera 5 mg menszesz 15-24. napja közötti szedése idézte elő-. Órák kérdése és válaszhoz, orvosi segítséghez kell jutnom! Eddig két küretem volt sokkal kevesebb vérzés miatt, amit több nőgyógyász sem talált indokoltnak.Nem oldotta meg a problémát, 6 hét után ismét nem szűnt meg a vérzésem, ezért került sor gyógyszeres kezelésre. Pont emiatt nem szeretnék újabb műtétet, hisz ez az út már ismert. A Provera okozhat-e ilyen mértékű vérzést , folytatható-e ez a terápia (3 havi adagot írtak fel)és meddig tartható ez a liter számra kiömlő vérmennyiség anélkül, hogy elvéreznék, vagy ahogy az ambuláns lapon látom a vérzés mennyisége konzervatív kezelés mellett is fennáll, tehát a kezelés sikertelen? Milyen reményeim lehetnek még? A Proverától is depresszívvé válok, a Mirena mellett menszesz nélkül ez állandó lehet? Őszintén szólva már a méheltávolítást is vállalnám, csak ne lássak többet vért. Kérem jelezzenek vissza nekem amilyen hamar csak lehetséges! Telefonon is próbálok segítséget kérni, de attól tartok a délelőtt folyamán lépnem kell, nem vagyok biztos abban, hogy csütörtökig képes leszek talpon maradni, olyan mértékben gyengülök. Köszönöm!
Tisztelt Doktor! Édesanyám (54) viselkedésével kapcsolatban problémák állnak fenn. Egy veszekedést követően nekem esett és édesapámat is megpróbálta bántalmazni, holott ez soha nem volt jellemző, normális családban élünk (életünk), átlagos körülmények között. Azóta nem beszélünk, folyamatosan bosszút forral, mindenkinek hazudik rólunk, és azt állítja, hogy elloptuk a pénzét. Próbáltam mentőt hívni a dühkitörésekor, de ők nem tudtak segíteni, hisz önszántából nem ment velük, illetve a hangulatát mások előtt pillanat alatt változtatja, így bizonyítani sem tudjuk, hogy baj van. Próbálnék rajt segíteni, hogy normálissá váljon a helyzet, de mivel ő nem ismeri be, hogy beteg, ezért nem tudom mit tehetnék, de megkeseríti az életünket. Várom szíves válaszát!
Azt hiszem, a párom depressziós. Huszonhat éve vagyunk együtt, két gyermekünk van. Így igen fontos lenne kezelni. Utánanéztem a tüneteknek. Jó pár ráillik és online tesztet is csináltunk. Ott az orvost javasolták. Hogyan vigyem orvoshoz, ha beszélni is nehéz vele erről?
igen kellemetlen kérdést szeretnék feltenni!5hetes terhes vok most tudtam meg teszt eredmény és ultrahang segitségével!nem terveztem a gyermeket!igy váratlanul ért de nem szeretném elvetetni!valoszinü hogy az elsö két hétben egy szombati éjszakán buliban használtam mefedron nevű szert amit kristálynak is hivnak nem sokat kb 3-4 ora hossza alatt ki is ment a hatás belölemm!már érdeklödtem és azt mondták kis menyiség és ha nem folyamatos akkor nem okoz komoly károsodást a magzatnak!És szedtem zopigen altatot amit lei s raktam!nagyon szeretném megtartani és ugy érzem hogy nem lessz probléma és sikerül ezzel megbirkoznom csak félek ,szeretnék csináltatni egy teljes genetikai vizsgálatot !de persze én a szellemi fogyatékosságtol tartottam de azt mondják ez miat nem kell aggodnom ha a vizsfálatok jok akkor nincs gon!szeretnék külső véleményt és megköszönném ha elmondaná a véleményüket!Köszönöm!
Jó napot! Alvászavarral küzdök, 25 éves vagyok, de nem nagyon volt olyan időszak, amikor normálisan tudtam volna el-, illetve átaludni egy éjszakát. Próbálkoztam vény nélküli altatókkal,de nem segítettek. Ön tud javasolni valamit?
Tisztelt Doktor Úr vagy Doktornő! Gyermekemet két éve bántalmazták az iskolájában (kortársai verték és fojtogatták), ezt nem tudta feldolgozni, pánikbeteg lett, pszichiátriára került, többször volt bent hónapokig. Az önkormányzattal nem jutunk dűlőre, be akarjuk perelni őket - hogyan lehet igazságügyi orvosszakértői véleményt kérni? Mi választhatunk orvost vagy a bíróság? Köszönöm a Választ!
Jó napot! Nagymamám 78 éves és sajnos az utóbbi időben egyre több problémája van. Nem hallja meg a kaputelefont, túl hangosan beszél, így szinte biztos, hogy gond van a hallásával. A másik probléma, hogy gyakran kiszínezi a rég történteket, rosszul emlékszik vissza valamire, gyakran elfelejt dolgokat. Orvoshoz nem akar menni sem a halása, sem a memóriazavara miatt. Kérdésem, hogy erőltessük-e az orvosi vizsgálatot, vagy hagyjuk annyiban? Mennyiben okozhatnak problémát nála a tünetek a későbbiekben?
Jó napot kívánok! Fél éve történt, hogy elvesztettem a munkámat. Azóta egyik betegség jön a másik után: kóros hajhullás, herpesz, megfázás, kötőhártya-gyulladás... Ez még nem minden: amióta nincs munkám nagyon rosszul alszom és észrevettem magamon, hogy állandóan szorongok, amikor emberek közé kell mennem, izzadok és akadozva beszélek. Lehetséges, hogy depressziós vagyok, az okozza a testi tüneteket?
7-éves kisfiu kezelhetetlen viselkedés.Kérem tanácsát.Előre is köszönöm
Tisztet Dokror Nő/Úr ! Kettő éve parkinson kórt diagnosztizáltak nálam 16 mg reqvip-modutap-ot és jumexet, Stalevot3x1,Rivorikt 0,5 mg szedek.Kopony MRI vizsgálatom negatív.Jobb oldali kéz és láb tremorral kezdődött .Irodán dolgozom már nem tudom ellátni a munkám,mert nem tudok írni. Pánik szindrómám van szorongás reszketés, szívdobogásérzés vagy szapora szívműködés,légszomj, hasmenés. Hat hónapja elferdültem balra és előre rettenetese fáj a derekam és a hátam. Röntgenfelvételen S alakú és spirális gerencferdülésem van ,ágyéki gerincen schmorl herniiák vannak Csontsürüség vizsgálat megállapította,hogy kezdődő ostheoporsisom van. 7 éve magasvérnyomásra gyógyszert szedek. Egy hónapja hasu UH*megállapították, hogy epe kövem és a jobb vesémben cysta van. A máj bő h.ujjal a bordaív alá ér, balra a középvonalalt meghaladja echodósabb,jobb lebenyében a jobb vese közelében egy 9mm átmérőjű kerek,éles szélű, echodus,solid elváltozás figyelhető meg (hemangioma?) kérdésem a következő 30 éves munka viszonyom van ,esélyes lennék a leszázalékolásra?
Tisztelt orvosok.hu! Kb. 2éve kezdődött a problémám, 30 éves férfi vagyok és tikkesesdés jelent meg nálam, ami főleg az arcomon észlelhető. Vidéken lakom jártam itt pszichológusnál, de csak nyugtatót kaptam, ami nem segített. Elsősorban szeretnék orvost a későbbiekben pedig megoldást találni a problémámra. Mielőbbi választ szeretnék kapni, mert betegségem már hátráltat a hétköznapjaimban. ÜDV.
Egy munkahelyi kudarccal indult a problémám, tavaly szeptemberben lemondtam vezető kinevezésemről. Ezt megelőzően 8 hónapig egy igazi kálváriát jártam be, Munkahelyi közvetlen vezetőm úgy gondolta, hogy nem velem szeretne együtt dolgozni, ezért "rákényszerített" a lemondásra. Mint azt elmondta, nem a munkámmal van a gondja, csak egyszerűen mással akar együtt dolgozni. A munkahelyi pszichoterror szinte minden mozzanatát megéltem, míg az intézményvezető elfogadta a lemondásom. Hónapokig a közvetlen vezetőm úgy viselkedett velem, hogy "észrevegyem", nemkívánatos vagyok a számára. Azt hittem, lemondásommal véget vetek annak az idegállapotnak, amiben hónapokig éltem, de nem így lett. Nem tudok túllépni a történteken, tönkrementek a mindennapjaim. Állandóan álmos vagyok, fáradt. A teherbírásom nagymértékben csökkent, a napi teendők elvégzése is gondot jelent. Sokat sírok, napi szinten "elbújok" még a családom elől is, hogy ne lássák. Állandóan nyomást érzek a hátamon, a mellkasomon, nem fájdalmat, hanem azt a stresszes félelmet, nyomasztó érzést. Vannak rosszabb időszakok, napok, olyankor az arcomon, nyakamon nagy, gennyes aknék alakulnak ki. A súlyfeleslegemtől nem tudok szabadulni, ennem kell, nincs akaraterőm a diétához, nem mennek le a plusz kilók, bármit is teszek. A gyerekeimmel való kapcsolatom is megváltozott, iszonyatosan erőssé vált bennem a kötődés. Éjszaka is átmegyek hozzájuk, hogy velük alhassak, felkelek többször is megnézni, megsimogatni őket, ezért ha hosszabb ideig alszom, akkor sem pihenek. Úgy érzem, nem akarom, hogy óvodába, iskolába menjenek, csak inkább velem legyenek itthon. A mindennapi elválás gondot okoz nekem. Próbálok tudatosan túllépni azon, ami történt, de nem tudok. Munkahelyet változtatni nincsen lehetőségem és most teljesen tehetetlen vagyok. Nem tudom, hogyan tovább, mit tegyek, hogy jobb legyen?